gigakirándulás

Ádi elment Nagyszülőkhöz a hétvégére, mi pedig úgy döntöttünk, h kirándulni megyünk az ikrekkel, de olyan helyre akartunk menni, ahol Ádi már volt többször is, a kisebbek viszont még nem.
délelőtt összekaptuk magukat és elautóztunk a fogaskerekűhöz. a gyerekeknek nagyon tetszett az ötlet, mivel ezerszer elmeséltük már nekik az Anna és Peti könyvből ezt a mesét. elzakatoltunk a Széchényi hegyig, ott átsétáltunk a Gyermevasúthoz, ahol épp akkor kapcsolták a szerelvényhez a gőzmozdonyt :)jó kis füstös utunk volt. a János hegyi megállónál szálltunk le, h felsétálhassunk az Erzsébet kilátóhoz. le a kalappal az ikrek előtt, nyafogás nélkül jöttek, ugrabugráltak, szaladgáltak a hegyi úton, látszott, h nagyon fel vannak dobva. a kilátó épülete gyönyörű. a gyerekek annyira lelkesek voltak, h menjünk fel a zászlóhoz a legtetejére. én a közepéig mertem menni, mert tériszonyom van. onnan T. vitte fel őket külön-külön. Simonnal integettek nekünk, mert mi, csajok addigra lementünk. a lépcsős oldalon sétáltunk vissza a Libegőhöz, majd lelibegtünk a hegyről, ami alapjában véve bizonyára egy fantasztikus élmény.. annak, aki szeret a magasban himbálózni. én meg egyik kezemmel őrülten szorítottam magamhoz Simont, másik kezemmel, meg majd széttrancsíroztam a vaskorlátot :))) még jó, h a kölkök mozdulatlanul ültek az ölünkben és teljes nyugalommal nézelődtek. míg vártuk a buszt, ami levitt az autóhoz, Simon elaludt az ölemben, Virág is Apán lógott, úgyh ránk várt még egy jó kis teljesítménytúra az autóig, miután az alvó gyerekek tényleg kétszer nehezebbnek tűnnek :-)
az autóban kialudták magukat, és délután ugyanúgy pörögtek, mint máskor, csak mi voltunk nagyon fáradtak..
este természetesen a Fogaskerekű és a Libegő mesét olvastuk el.

reset

amikor hosszú ideje nem írok, egyre nehezebb belekezdeni, mert utólag leírni már egészen más, mint friss élményt elmesélni. ezért csak halogatom (nagyon rossz tulajdonságom) és elkezd frusztrálni és nincs hozzá kedvem. így maradt el minden évben a tábori élménybeszámoló, összefoglaló Ádi és most az ikrek szobatisztaságáról és még sorolhatnám. és mit csinálok helyette, sorozatot nézek, netezek, hímzek (ami végre újra rendszeres és ezt az egyet nem bánom).
a táborban is szóba jött vhogy ez, h mennyire nem jól osztjuk be az időnket és ott is mondtam, h bizony csak gyűjtöm magamnak a dolgokat és csodálkozom, h elsüllyedek a sok betervezett, vagy elkezdett, de félbemaradt tennivalóban. és megfogadtam, h teszek ez ellen és nem mindent egyszerre akarok megoldani, hanem szép sorban. és összegyűjtöm a félbehagyott dolgokat és pontot teszek a végére. és tényleg működik, mert olyan jó érzés, ha vmit elvégzek.
úgyh befejezem a hímzést, amiből már alig van vmi, és nekiülök írni, és ha ez is megvan, akkor mozaikozni fogok, mert van egy régóta dédelgetett álmom, h nem "csak" ajándéknak készítek mozaikos tárgyakat, hanem megpróbálom eladni is. és végre eljutottam addig, h elkezdtem feltölteni az eddig készült munkáimat. érdekes, mert erről talán még nem is írtam, pedig elég sok időt töltök vele. és ezúton is köszönet A. barátnőmnek a bátorításért!