advent

"A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe." Példabeszédek 15,15.

kedves időszakom az advent, bár ez az év egyik legsűrűbb hónapja is egyben. persze legtöbbször mi tesszük azzá, aztán csodálkozunk, hogy a lényeg elvész a sok lényegtelen között. zavar, hogy üzletág lett az ünnep. igen, minket is elkap az ajándékozási láz, bár egyre kevésbé tudok lelkesedni. a legutóbbi páros körön például megfogalmazódott többünkben, hogy már igazi meglepetést szinte lehetetlen adni. sőt, bármit, hisz sokkal több dolgunk van, mint amire szükségünk van. és akkor hegyre halmot?!

elkanyarodtam. szóval felfokozott hetek vannak mögöttünk és előttünk. mi már előre figyelmeztettük egymást, hogy figyeljünk oda egymásra és magunkra is. ne engedjük, hogy bekússzon a békétlenség. persze a fáradtság, a tennivalók tengere, a gyerekek meg-megtörik a pátoszt néha :)

mai morzsa. toltam a babakocsit szakadó esőben, egyik kezemben pedig az esernyővel zsonglőrködtem és eszembe jutott, hogy milyen jó, mert ez az idő a legalkalmasabb, hogy tisztára mossa a kocsi kerekét, ami bizony sokszor "csapdára fut" a kerület utcáin. 

hát így lehet ünnep. ennyitől is. vagy egy mosolygós pénztárostól, aki búcsúzóul "szép napot" kíván. 

gyűjteni kell ezeket a pillanatokat, a rosszakat pedig törölni, amint bekúsznak a gondolatainkba.