ez van nekem most. tegnap délben Simon olyan szerencsétlenül kapott a szemembe, h körmével megkarcolta a szememet. pár percig nem is bírtam kinyitni. aztán bíztam benne, h negyed óra alatt rendbe jövök. ehhez képest öt percenként erősen szúródott a szemem, vörösre dörzsöltem kínomban. éjjelre beborogattam és jót aludtam. mivel nem mozgattam, nem is fájt. persze reggel megint alig bírtam kinyitni, úgyh T. itthon maradt mára segíteni. reggel mind az öten felkerekedtünk, engem kitettek a kórháznál, Ádit meg elvitték oviba. a betegfelvételnél nagyon rendesek voltak, mert felszóltak a szemészetre, h fogadjanak minél előbb. gyorsan sorra is kerültem, kaptam cseppet, gélt, kenőcsöt és reménykedem, h hétvégére rendbe jövök. a bal szememet lekötötték, estig rajta kell hagyni. mennyivel másabb így a világ. és mennyire természetesnek vesszük a látást. csak akkor tűnik fel, ha vmi gáz van. de akkor nagyon kellemetlen.
az egyetlen gyógymód, ha alszom. nem elég csukva tartani mindkét szememet, mert akaratlanul is mozgatom és akkor ezt a pici nyílt sebet dörzsölöm és nem tud gyógyulni. úgyh fekszem és hangoskönyvet hallgatok, közben el-elszunyókálok.
egyébként azzal vígasztalt a dokinéni, h nagyon sok anyukával előfordul. de tudja, h borzasztóan fáj.
mindenesetre a kis családom jó gyógymód, T. rengeteget segít, a gyerkőcök meg együttéreznek, jönnek simogatni, megpuszilni.
2008. október 14., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

1 megjegyzés:
Gyors felépülést neked! :)
Megjegyzés küldése