Lenny

június 15-én elérkezett a koncert napja. sosem voltam igaz nagy koncerten, max. amolyan szórakozóhelyes 50 ember csápol bulikon voltam. ehhez képest most sem voltam besózva, nem hallgattuk előző napokban az albumait.
este vacsoráztatás és fürdetés közben gyorsan átöltöztem, egy kis smink és indulás. az előzenekar már játszott, mikor elfoglaltuk a helyünket. pár szám után szüneteltek, aztán jött egy másik előzenekar. az elég béna volt, úgyh unalmunkban néztük, hogyan telik meg a csarnok. az előzenekarok nem igazán hangoltak rá a koncert feelingre, annál inkább a színpad, miután lehúzták a lepleket a hangszerekről. volt idő gyönyörködni, mert utána még 30-40 percig állítgatták a hangtechnikát. aztán 9 óra 5-kor sötét lett és bekapcsolták a fényeket. engem már az is lenyűgözött, az utána következő show pedig...
még most is itt van előttem a kezdés. a zenekar tagjai még félhomályban elfoglalták a helyüket, elindult a zene, villogott minden, káprázott a szemem és Lenny elindult a lépcsőn a színpadra. a szöveg kezdetére ért a mikrofonhoz, majd pár sor után levette a napszemüvegét, a közönség meg robbant.
profin összeállított show-t láthattunk, tökéletes látvány, tökéletes hangosítás, tökéletes zene.
tartottam tőle, h az eddigi koncerteknél tapasztalt "ez bizony nem olyan, mint otthon a cd-n" hangzás lesz, ehelyett alig volt különbség, de az élő hang még néhány lapáttal rátesz az élményre.
a koncert első felében néhány ismertebb sláger és sok szám volt a legújabb albumról, a második részben pedig egymást követték a nagy slágerek.
a buli szépe lassan indult be, kicsit noszogatni kellett a közönséget, h tapsoljon, csápoljon, de aztán már ment az ugrálás, éneklés. fura volt ülve végignézni, végig járt a lábunk, de vmiért most nem volt meg bennem a késztetés, h lemenjek a dühöngőbe.
a koncert elején jókat vigyorogtam Lenny tánckultúráján és ámultam a számomra különc viselkedésén. igazi showman és nagyon szimpatikus sztár, aki annyira dobta az arcát, amennyire egy ekkora sztártól elvárnám. több mint két órás koncertet adtak, fél órás ráadással. (és nem tettek különbséget a hely és a nézőszám miatt. ezzel nem a vidéket akarom degradálni, de tényleg hihetetlen, h egy évvel a fővárosi koncert után igent mondtak a debreceni fellépésre és igazán színvonalas koncertet adtak. sőt! még meg is köszönték a közönségnek, h ebben a nehéz gazdasági helyzetben is költöttek arra, h meghallgassák. Ők pedig kitettek magukért.)
és hogy még fokozzam az ömlengést, nálam a csúcs az I'll Be Waiting volt, amit zongorán adott elő. Ezt be is teszem ide:





A Let Love Rule is nagyon ott volt a közönségénekeltetéssel és a zárószám (Are You Gonna Go My Way), igazi reszelős rock 'n' roll volt és úgy felpörgetett miket, h muszáj volt elmenni még kajálni egyet éjfél körül, mert aludni úgysem tudtunk volna :)
óóóó, tudnám még sorolni. végül csak annyi, h ha Lenny jön, akkor mi remény szerint újra megyünk.
Köszönjük Lenny!

XXX

A képet itt találtam. Nézelődjetek, nagyon jó képek!!!