így hívom. keveset írok róla, hogy mennyire élvezem. ránézünk és már mosolyog. mostanában már "beszélget" is velünk, rengeteget sikongat. kiegyensúlyozott, boldog baba és felvidítja a körülötte lévőket is.
szokták kérdezni, "hogy bírod?!" olyan hülye arckifejezéssel, szinte sajnálkozva. én meg csak mosolygok és a válasz "élvezem!" több feladat, persze, de nem annyival, mint ahogy sokan gondolják. és nagyon sokat kapok.
kis gombóckám, nagyon élvezi a nagy családot. amikor hazaérnek a többiek, rögtön pörög ő is. a három nagy pedig szeretgeti, ölbe veszi, hurcolássza. pedig már alig bírják el. igazi kis hurkagyurka.
úgy örülök, hogy így fogadták a tesók. az elejétől kezdve örültek, várták. még emlékszem, mikor elmondtuk a hírt, és emlékszem, mikor először meglátták a kórházban.
olyan jó, hogy vannak nekünk. négy kis bújós cica :)
2014. április 2., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

2 megjegyzés:
de jó volt ezt olvasni! szép család vagytok, ilyen szülők kellenének minden gyereknek, mint ti vagytok!
óóóó, azért mi is tudunk ám hajat leüvölteni, meg kiakadni tőlük. olyankor csúnyák vagyunk.. de köszönöm, hogy ilyen szépeket írsz :)
de pont tegnap este beszélgettünk Tomival, hogy milyen jó, ha egy gyerek szerető családba érkezik, és hogy összefacsarodik a szivem, ha arra gondolok, hogy sok gyereknek meg mennyire nincs esélye se :((((
Megjegyzés küldése