szorongás

az van. Lukács napról napra egyre durvábban reagál arra, ha elhagyni készülök a szobát. ma már ott tartottunk, hogy ráutaló magatartást tettem, vagyis felálltam, és rázendített.
sokszor van az, hogyha muszáj csinálni valamit, például főzni, akkor beteszem a hordozóba és a hátamon nézelődik, majd elalszik. elvégre kötődő nevelés-szerű kapcsolatban vagyunk :) nagyon szeretem is ezeket az összebújásokat, ahogy befúrja a kis arcát a hátamba, meg átkarol a karjaival, de 0-24-ben nem tudom hordozni, így ma kemény voltam és elmentem teregetni a másik szobába, Virág meg ott maradt vele, de épp rajzolt, szóval nem szórakoztatta. a fiatalúr rögtön velőtrázó hisztibe kezdett és roppant kitartóan művelte. dolgom végeztével jövök vissza, hát már a szoba küszöbénél járt, jött utánam. hogy én milyen büszke voltam a kis bőgő masinámra :)