az elmúlt év

januárban 3 éves lett Ádi és egy évesek az ikrek. az ikrek ebben az évben indultak be igazán, hisz elkezdtek járni, kaja terén is ekkor kezdtek ügyesedni, júliusban befejeztünk a szopit, és hónapok óta a beszéddel is kacérkodnak, szóval elég sűrű fejlődési szakasz volt(van). no és elkezdték átaludni az éjszakákat, nem mellesleg.
márciusban eladtuk első és nagyrabecsült autónkat és vettünk egy 7 személyest, amit azóta is nagyon szeretünk. és ezt is tele bírom pakolni :))))
Ádi szobatiszta lett, méghozzá rögtön éjjel-nappalra, amiért nagyon büszkék vagyunk rá!
visszaköltöztek Barátnőmék, így újra többet tudtunk találkozni :)
március végén elköltöztek a szomszédaink, barátaink ezzel Ádi kissé elveszett lett játszópajtás nélkül és nekem is nehezültek a napok. :((((
szintén március végén-április elején -hosszú idő után- eljutottunk T-val kettesben kirándulni, méghozzá Párizsba. életemben először ültem repülőn :) szuper 5 nap volt, Párizst a szívembe zártam.
T. megvédte a doktori disszertációját!
májusban T. doktorrá avatták, ezzel lezárult egy igen stresszes időszaka, sikerült státuszt is kapni.
Ádi elhagyta a cumit!
júliusban Ádival hármasban voltunk gyülekezeti táborozni, ami nagyon jó töltekezés volt. július végén pedig Sógi és Sóga eljegyződtek nagy örömünkre. már várom, h közelebb lakjunk egymáshoz :)
júliusban újra erőt vettem magamon és elkezdtem gyakorolni a vezetést. sajnos a rossz idő, no meg a lustaság miatt (és h nincs hozzá elég önbizalmam) már egy ideje nem ültem volán mögé.
voltunk még nyaralni az ikrekkel is ,négyesben a Balatonon.
szeptemberben Ádi elkezdte az ovit! nagy változást hozott a napjainkba. az ikrekkel igazából azóta tudok érdemben foglalkozni. bizonyos szempontból nyugisabb, bizonyos szempontból meg jóval stresszesebb lett az élet nálunk.
végre rászántuk magunkat, h eljárjuk páros körre és nagyon tetszik.
októberben három év után elköltöztettem a blogot.
novemberben tesókáimmal buliztam négyesben. nem is tudom volt e már ilyen valaha. meg kell ismételni, amint lehet.
november végén újra eljutottunk Párizsban. sosem gondoltam volna, h egy évben kétszer is összejön. másodszorra is nagy szerelem és vágyom vissza. (csak egy kicsit melegebb időben :)))
ősszel sikerült többször is kirándulni a gyerekekkel, amit tavasszal folytatunk. már alig várom.
karácsonyra sikerült sok saját készítésű ajándékot csinálni (bár most hallottam, h az állítólag gáz...), sok dologgal haladtam, ami tervben volt és persze ugyanannyi el is maradt, de most nem frusztrált annyira, mint a korábbi években.
az évet E-kal zártuk, ami mostmár hagyomány :) persze, h mi lesz jövőre, azt még nem tudjuk.

hogy milyen volt 2008?! a fenti sorokat végigolvasva mozgalmas. csomó mindent el is felejtettünk már, vagy legalábbis azt, h ez is ebben az évben volt. jó volt, h ügyesedtek a gyerekek, egyre többet játszanak együtt, egyre önállóbbak. idén sikerült rendszeresebben eljárni a templomba, sokszor teljes létszámmal, ami különösen szuper dolog. többet mozdulunk ki kirándulós céllal is, ami óriási élmény még hetekig is.
jó, h ennyit segítenek a családjaink, mindig számíthatunk valakire.
jó, h a tavalyi kívánságaim nagy része beteljesült (például a gyerekek tényleg alszanak ötig :D ha én ezt tudom, akkor 7 órát írok oda..)
és rossz, h mindezek ellenére nem tudtam levetkőzni magamról a türelmetlen, veszekedős énemet, h sokszor nem tudok felnőttként viselkedni, pedig a családomnak erre van a legnagyobb szüksége. nagyonnagyon jó lenne ezen változtatni 2009-ben. ez a leghőbb kívánságom, mert ha ez sikerül, minden egyéb gond sokkal kezelhetőbb és könnyebb lesz. ha olyan a hozzáállásom, akkor úgy is fog sikerülni.
nincs semmi konkrét, nagyszabású tervem, lekattantam a nagyobb lakás kereséséről, a munkába állást még jegelem. egyelőre nagytakarítani akarok a fejemben, aztán majd kialakul minden.
békésebb új évet szeretnék.

leszedtük a fát, ezennel elbúcsúztunk az ünnepektől. véget ért a várakozás, készülődés, ünneplés időszaka. és hogy hogyan telt az Advent nálunk, milyen volt a Karácsony, az évbúcsúztatás 5 gyerekkel, az évkezdés szülinappal, azt majd igyekszem kiírni magamból.
sűrű év volt a 2008 nem mondom, h jó vagy rossz, mert volt benne ez is, az is. egy valamit tudok, másféle évet szeretnék. változást szeretnék, magamban, hozzáállásban, környezetemben.
túl fáradt vagyok most kifejteni, majd vmikor leírom.

kreatív

október végén kaptam ezt a díjat barátnőmtől. kellemes meglepetés volt, mert nem igazán tartom magam kreatívnak. próbálkozok dolgokkal, de általában csak belekapok dolgokba, aztán csak gyűjtöm a sok alapanyagot és nem valósítom meg a terveimet. persze ráfoghatom a krónikus időhiányra is..
az elismerést ezúton is köszönöm és próbálom továbbadni, méghozzá olyanoknak, akiknél még nem láttam (de lehet, h csak elkerülte a figyelmemet) sok olyan embernek is tudnám adni, akik már kaptak, de nem akarok ping-pongozni, ezért felsorolásba sem kezdek.
első kiszemeltem elegantekaffeebohne
irigylem a fantáziádat és a kézügyességedet. egyszerűen zseniálisak a rajzaid és a fotóid!!!
díjaznám még Dolce vita-t és Mennyei Mignon-t, akik szenvedéllyel bánnak az ízekkel, alapanyagokkal, színekkel. a tálalás pedig lenyűgöző!

édes álom

a készülődés mellett jól esne néha csak úgy elmenni nézelődni, venni ezt-azt. aztán bekuporodni a kanapé sarkába egy puha, meleg takaróval, egy halom nasival, forró teával, egy jó könyvvel és a távirányítóval és élvezni a semmittevést.

tele tervekkel

miért nem lehet minden nap olyasmi, mint a mai. játszottunk is, haladtam is, negyed egykor ügyesen elaludtak, nem másztak ki az ágyból, nem hisztiztek hosszasan, hanem szép nyugodtan elszundikáltak.
belekezdtem a nappali kitakarításába, remélem mihamarabb pontot tehetek a végére és akkor már csak a háló és a konyha.
dekorálni is kellene, de nem vagyok hajlandó emiatt idegrohamot kapni, h nem lettünk kész december elsejére, pont.
hétfő este kitettem a szokásos ajtódíszt és kicsit elszomorodtam, h a másik ajtón már nem lóg ott a miénkhez hasonló, amit együtt vettünk E-val.
készíteni szeretnék új díszeket, mézeskalácsot, vmi apróságot az óvónéniknek, dadusnak az oviba. halom ajándék vár még arra, h elkészítsem őket.

vettem egy jó kis karácsonyi cd-t, hátha inspirál :) az autóban is azt hallgattuk hazafelé, és olyan jó hangulatot varázsol. ma délelőtt pedig egy barátunktól kapott cd került a kezembe, amin esküvőre való filmzenék vannak összeválogatva. tisztára feldobott. a zene tényleg gyógyít és energiával tölt fel.

félig borzalmas nap

volt a tegnapi. sok dolog alakult úgy, ami csak húzott lefelé, mint egy örvény. sikerült ugyan elintézni dolgokat (rengeteg szelektív hulladék leadása, bevásárlás), de séta közben Virág úgy bealudt, h itthon se lehetett felébreszteni. mindez délelőtt 11-kor. persze rögtön beidegeltem magam, h így borul a nap. Simont próbáltam letenni időben, de akkora hisztit rendezett, h felébresztette Virágot, így fél egykor a kicsi lány már túl volt a pihenőn. Simi végül kidőlt az ölemben. én meg csak dúltam-fultam még egy ideig. aztán játszottunk Virággal, főztem egy levest, majd felébredt Simon és játszottunk együtt és már haza is értek a nagyfiúk. T. felajánlotta, h járjak egyet, de pont belekezdtem egy gofri megkavarásába, és készültem az esti adventi szeánszra, úgyh elhalasztottam. talán majd ma.
szóval mire hazajöttek a fiúk, én is lenyugodtam és végül jó kis esténk lett.
így leírva nem is tűnik vészesnek. kár, h könnyen kizökkenek és nem bírok tízig számolni, venni egy nagy levegőt és újrakezdeni a napot.

begubóznék

már 5-kor felébresztettek, előbb Simon, majd Virág kéredzkedett át az ágyunkba. ők persze képesek még visszaaludni, vagy csak úgy pocolni, de én nem, mert elkezd kattogni az agyam, h mi is legyen ma, meg egyáltalán decemberben. mert eljött az év utolsó hónapja és ilyenkor különösen pörögnek odabent a fogaskerekek és nem hagynak aludni, mert cikáznak az ötletek, parázok, h nem lesz kész semmi, nem fog tetszeni az ajándék és egyéb hiábavaló marhaságok, amik csak arra jók, h az ember december eső hétvégéjére karácsonyi agybajt kapjon.
tegnap az volt a hír, h már az elmúlt hétvégén is óriási volt a roham a bevásárlóközpontokban. persze ez is kicsapta a biztosítékot, mert utálom a tömeget és mégis mennem kell beszerezni még ezt-azt.

egyébként a hétvégén elutaztunk, így elmaradtam az adventi díszítéssel, a lakás romokban, a koszorút is tegnap csaptam össze vacsora előtt, mert épp kipattant egy kreatív szikra a fejecskémből és ezeket a szikrákat mostanság illik megbecsülni, mert számuk erősen megcsappant. mondhatni alkotói válságban szenvedtem tegnap és persze jóóóóóól belemerültem az önsajnálat tengerébe. de majd MA.. ha-ha-ha

úgy érzem magam, mint egy elemlámpa, amiben épp lemerülni készül az elem. nyűgös, fáradt, ötlettelen vagyok. vmi hülye depiszerű érzés. de lehet, h csak a hétvége utózöngéi. pénteken ugyanis elrontottam a gyomrom, és egész hétvégén csak kínlódtam, belázasodtam, alig tudtam enni, a nagy családi bulin sem tudtam önmagam lenni - ezt sajnálom a legjobban, mert nagyon vártam.