alvótapasz

T-nak vettünk légzéskönnyítő tapaszt, hátha tényleg csökkenti a horkolást. Ádi egyik reggel meglátta rajta és kérdezte, h mire való. T. mondta, h ezzel könnyebben kap levegőt és jobban tud aludni.
másnap a délutáni alvásnál ment a szokásos cirkusz, h nem akar aludni. majd eszébe jutott a tapasz és hívta az apját. "Apa, hozzál olyan tapaszt az orromra, h tudjak aludni." :-)

túl a mélyponton

a múlt heti sztoriból még kimaradt, h T. is belázasodott csütörtök este, de reggelre jobban lett, így elment dolgozni. péntek estére viszont kidőlt és egész hétvégén nagyon ramatyul volt.
és h én se maradjak ki a jóból, vasárnap délre nekem is jött a hidegrázás, hőemelkedés, estére a láz. hétfőn jött a feketeleves, 39.4-re szökött föl a lázam, fájt mindenem. napközben sikerült valamennyire csillapítani, de 38.3 alá nem ment. estére úgy felment a lázam, h már mérni sem volt idő, mert hirtelen rámjött egy fura érzés, olyan "mindjárt elájulok". megrémültem, sírtam, közben irány a kád, hátha a hűtőfürdő használ. T-t megkértem, h maradjon mellettem, mert féltem, h tényleg elvesztem az eszméletem. persze a hűtőfürdő csak langyos fürdőig ment, nem bírtam tovább, az is nagyon hidegnek tűnt. aztán inkább vizes borogattam és aludtam reggelig.
reggel még mindig 38.5-re ébredtem, de délre már csak kis hőemelkedésem volt. Ádit elvitték a Nagyszülők, h tudjak pihenni, és Ádi is tudjon pörögni valakivel, mert Ő már majdnem teljesen gyógyult.
nagyon-nagyon régen voltam ilyen beteg, láz is csak alacsony volt évek óta. főiskolás koromban volt egy tüdőgyulladásom, amikor két hétig majd kipurcantam. no most ez a második helyezett.

betegszoba

fiúk ma is nagyon lázasak voltak. ment a vizes borogatás, meg a pátyolgatás. Virág meg nem bírta, h Ő már jobban van. délutánra újra belázasodott (pedig az antibiotikum szedés óta gyorsan javult)
még jó, h a fiúkat is most jött megnézni dokinéni. kaptak antibiot mindhárman, Virág újat, mert ez nem hat rendesen, hurrááá.
a nappaliban rendeztük be az ápolási központot, egy két méter szer két és fél méteres szivacson fetrengünk öten :) ami egyébként buli, kár, h közben beteg a család.

betegek

mostanra mind a három gyerek. Virág kezdte péntek este, hétvégén lázas volt, aztán hétfőn irány a doki, kapott gyógyszert, mára visszajött az étvágya és ugyanolyan huncut, mint szokott. erre tegnap este Ádi kezdett nyavalyogni, h semmi sem jó, itt fáj-ott fáj. lázmérés és nyertünk. egy újabb adag bacit. és persze éjjel Simon is fölsírt, forró volt a kis drága. ma még csak fetrengtünk, olvastunk, mesét néztünk, fotókat nézegettünk és közben próbáltam beléjük diktálni elegendő folyadékot.
11-re Ádinak 39 fokos láza lett. hűtőfürdő, ami helyett inkább vizes törölközős borogatást kért, majd beájult.
ma van három, egész embert követelő gyerekem, én meg próbálom tartani a frontot. a fiúk bújnának, Virág meg társaságot szeretne a játékhoz.
ebéd nincs, rendeltem pizzát és várom a délutánt.

szalma este

amolyan nőcis estét tartottam, mert T. haverokkal ünnepelt. elaltattam a gyerekeket, aztán leheveredtem a tv elé egy tábla csokival és indult a Gilmore girls maraton :)))3 rész után csináltam egy nagy tál pattogatott kukoricát is, aztán újabb 3 rész. vicces este volt.

szülinaposok

félek

mondogatja Simon mostanában minden erősebb, vagy hirtelen felhangzó zajra.
két hete otthon megijedt egy alacsonyabban szálló repülőtől (tényleg elég félelmetes hangja volt. mivel én épp Virággal voltam elfoglalva, megkértem Petit, a Simon keresztapját, h pátyolgassa már egy kicsit. ugrott is keresztapa nyakába, odabújt hozzá és 5 percig mozdulatlanul lapult. azóta többször is emlegette: félek..repcsi..Peti
fölöttünk felújítanak egy lakást és néha fúrnak. tegnap egész délelőtt a fenekemben voltak, és ha meghallották a fúrót, nagy bömbölésbe kezdtek és Apát hívogatták.
de már a centrifuga és a mosogatógép is félelmetes hangokat ad ki.
remélem hamar elmúlik ez a félős korszak, mert eddig nem volt gond, most vmiért irritálják a hangok.