2014. február 10., hétfő

suli- és áramszünet

pénteken rendkívüli suliszünet volt (betegek a tanárok). no sebaj, gondoltam, sütünk pizzát a gyerekekkel, játszunk, és egy nappal hosszabb a hétvége.
reggeli után bedobtam a kenyérsütőbe a pizzatészta hozzávalóit, hogy majd a gép keleszt, amíg én rákészülök az ebédre és berakom a mosást. kb. negyed óra múlva, épp félig pakoltam ruhákkal a mosógépet, paff elment az áram. akkor esett le, hogy  két hete bedobtak egy papírt, miszerint fél napos áramszünet lesz. csak akkor még szó nem volt iskolai szünetről.
na akkor újratervezés, gyorsan lefuttattam az agyamban, hogy mi minden megy árammal :D például a kenyérsütő, jaaaa és a sütő. akkor nem eszünk pizzát.
 Anyaaaa kérek meleg kakaót!-szól Virág. bocsi, nincs mikró se (van viszont gáztűzhely, hurrá). mosás sztornó. a fiúk is felfogják, h a wii most nem pálya. nem baj, sakkozunk a gépen. de nincs internet se, gyerekek. kénytelenek társasozni :)
folyton kapcsolgatom a villanyokat, hát igen, a reflex. hál' Istennek a tésztát már összegyúrta a gép, úgyhogy átkapartam a kelesztőtálba és rátettem a radiátorra. no ekkor esett le, hogy a fűtés rendszerünk is áramról megy... hívtam T-t: Szerinted mennyi idő alatt hűl ki a lakás és mi legyen a pizzával.
talán kétségbeesettebb volt a hangom, mint gondoltam, mert negyed óra múlva hívott T., hogy elindult haza. jól esett nagyon.
a pizzatészta bekerült a hűtőbe, ott kibírja délutánig. Apa pedig előállt a nagy ötlettel, menjünk moziba, gyerekek. Virágnak nem volt kedve, így a fiúk elmentek, mi meg pihiztünk itthon. csak tébláboltam, hogy mihez fogjak, de rájöttem, hogy nincs igazán olyan tennivaló, amit tudnék áram nélkül csinálni.
a lakás épp addigra lett hűvösebb, amikorra visszajött az áram. a fiúk meg hoztak ebédet.
vicces kis nap lett.

2014. január 31., péntek

megható és örömteli

7 óra 11-kor csörög a mobilom. A kijelző a B. nagyszülők számát jelzi. 92 éves nagyapám olyan friss és üde a vonal másik végén, hogy öröm hallani. csodálatos, hogy mennyire naprakész, Ő köszönti először a 7 éveseket :) azt hiszem, irigylésre méltó, ha valaki ilyen szép kort élhet meg és emellett szellemileg és fizikailag is aktív lehet. Papa minden nap tornázik, és a téli hónapokra tudatosan talált magának elfoglaltságot, hiszen a kert nem ad most munkát, feladat nélkül pedig jön a depi, abból meg a testi bajok. nagyon büszke vagyok a Nagyapámra!

szóval épp a telefon csörgés előtt agyaltunk azon, hogy pontosan mikor születtek az ikrek. bevallom, elő kellett venni a kiskönyveket, mert nem tudtam fejből. Simon most is kihangsúlyozta, hogy ő 5 perccel hamarabb jött a világra, ez neki nagyon fontos :D

Ádi meg elmúlt 9. egyszerűen hihetetlen. mondtam neki, még ugyanennyi és felnőtt lesz.. de az nem lehet, ez a 9 év nagyon elröppent ám!


2014. január 29., szerda

tervek és nyavalya

annyi ötletem, tervem van. fokozatosan szeretném rendbe tenni a lakást. lényeg a fokozatosságon, apró lépéseken van, mert Lukács egyre többet van ébren és igényli a társaságot :) no meg mindig közbe jön valami -ma például egyre ramatyabbul kezdtem érezni magam.. eddig csak brutál nátha volt, ehhez jött a végtag és ízület fájdalom, ami kezdett gyanús lenni, úgyhogy gyorsan a hideg is rázni kezdett, hogy véletlenül se jusson eszembe belekezdeni a mai napra szánt feladatokba-, de a három iskolás is ad bőven tennivalót és szívem szerint sütögetnék is (fejemben kavarognak a szülinapi torta ötletek).

tegnap elkészült Lukácsnak a mesefal, mert azt vettük észre, hogy nagyon szereti nézegetni a szép színes dolgokat, képeket. még dumál is nekik néha és hangosan sikongat hozzá :) nagyon édes, én meg jól szórakozom.

viszont a karácsonyfa még teljes pompájában, a gyerekszoba horror, a többit nem is említem. no majd szépen lassan, elvégre hová rohanjak, a munka megvár. most előbb gyógyuljak.

2014. január 28., kedd

rapid randi

tegnap este T. hugicám meglepett. betoppant, és elengedett minket vacsizni.
gyerekek be az ágyba, mese, puszi.
 Lukácsnak etetés, pelenkázás, (űber nagy rotyogtatás), majd még egy pelenkázás (közben mindent összepisilés, mint aki érzi, hogy a szülei készülnek valahová), átöltözés, még egy etetés és elindultunk kettesben kedvenc indiai éttermünkbe.
még nem csapták ránk az ajtót, hogy "bocsi, de nemsokára zárunk", úgyhogy gyorsan rendeltünk mindenféléket és degeszre ettük magunkat.
közben tudtunk nyugodtan beszélgetni :) persze Lukács csinálta itthon a showműsort, úgyhogy szegény tesóm kedvére sétálgathatott vele. áldozatkészségéért ezúton is ezer hála :)

2014. január 12., vasárnap

csajos program kettecskén, avagy ruci(k) Jucitól

hónapok (!) óta ígérgettem Virinek, hogy újra elmegyünk kedvenc turinkba, a Nemruciba, de sajnos a kórház, majd fekvés és végül a gyerekágy miatt elmaradt. mostanság úgy éreztem, hogy egyre nagyobb szükség van egy igazi anya-lánya programra, és ebben Apa is teljes mellszélességgel támogatott, úgyh csütörtökön bejelentettem Virinek, hogy pénteken, ha hazaérnek a suliból, elmehetünk kettesben, ahová szeretne. rögtön rávágta, hogy akkor vigyünk kockacukrot is :D (igen, ez így homályos: szóval a turi a Csendes kávézóban van, ahol a múltkor ittunk habos kakaót és adtak hozzá egy kockacukrot, de Viri kevesellte, ezért most biztosra akart menni)

megetettem Lukácsot és nyakunkba vettük a várost. végre volt idő végig hallgatni az élménybeszámolókat, nem vágott közbe senki. beültünk a Cserpes Tejivóba egy habos kakaóra és péksütiztünk mellé. aztán irány a turi. nagy örömünkre Juci is épp bent volt, meg is örült nekünk és sorra mutogatta a választékot. alapvetően felnőtt cuccok vannak, de sikerült találni Virinek három szuper darabot. különleges hely ez az aprócska butik, mindig vidám leszek, ha ott járok. kiscicám tüzetesen végignézett mindent, beleértve a dekorációkat, ami számára azért elég elvont :)
az új szerzeményekkel boldogan sétáltunk haza, mindkettőnket feldobott ez a kis kiruccanás.

itthon a fiúk is jól elvoltak, leszámítva Lukács hasfájását, ami átmenetileg megzavarta a bulit.

2014. január 10., péntek

régi új ízek

a diétában az volt a legkiborítóbb, hogy szinte mindenben van cukor, így nagyon sok dolog volt tiltólistán.
nyáron attól szenvedtem, h csak mértékkel ehetek gyümölcsöt (pl. egy nektarin tízóraira), pedig nagyon kívántam volna.
hiányzott a tej, joghurtok mértéktelen fogyasztása (na jó, nem mértéktelen, de nem is 1-1 deci)
sóvárogtam a reggeli müzli után. és a lekvárok és méz is tiltólistás volt. lekvárból mondjuk néha-néha ettem diabetikusat, de a méz.. (tudom, abból is van pótló, de a fogyasztható mennyiség ennél is minimális)

szóval tegnap este boldogan ettem a kedvenc müzlimet finom hideg tejjel. utána pedig mézes sajtot, mmmmm. és várom a nyarat, és egész nap gyümölcsökkel tömöm majd a fejem.

tegnap még jókedvemből egy tortát is összedobtam. örült a pereputty :)

de azért nem fogok féktelenül dőzsölni, továbbra is jó lenne megtartani dolgokat a diétából. csak az a számolgatás nem hiányzik, meg az időre evés.

egyébként pár hónap alatt kitapasztaltam, hogy melyik diab cuccok finomak, azokat ezután is fogom enni. pl. a lipóti pékség diab péksütijei. vagy a müller drogéria diab édességei. és van egy tuti cukormentes cukrászda is, mennyei sütikkel :)

2014. január 9., csütörtök

kontollok

kedden megejtettük a nőgyógyászati kontrollt, tegnap pedig a cukorterhelés. először mozdultunk ki kettesben Lukáccsal hosszabb távra. nagyon ügyes volt a kislegény, szinte végig aludta a 2 órás procedúrát, egyszer etettem közben. pedig az asszisztens nem örült, hogy babával mentem, de hát ez van, így tudtuk megoldani.
jövő héten még egy csípőszűrés és letudjuk az orvosi köröket.

Lukács gyönyörűen gyarapszik, már majdnem 6 kiló :) nagyon szeret enni. én vagyok a cumi is (nem igazán fogadja el a cumit, a kezét meg még nem tudja szopizni, bár néha próbálkozik)
 a múlt hét végén elkezdett nézelődni célzottabban (kezét, színes játékokat), néha nagyokat vigyorog.

ha nem fáj a hasa, nagyon jól elvan, a nagyon nyúzzák folyamatosan, mert ha itthon vannak, egymás kezéből kapkodják ki. nagyon-nagyon szeretik. Ádi közölte is, h "anya, jó volt, amikor megszülettek az ikrek, de most még jobb, hogy Lukács is megszületett."

Simon a fő-fő fürdető segítségem, ki sem lehet hagyni az eseményből. vetkőzteti, öltözteti ügyesen. ha nagyon sír, felveszi, megnyugtatja. tv-t is úgy néz, hogy a hasára fekteti Lukácsot és az sem izgatja, ha bömböl ezerrel.
a múltkor jól meg is lepett minket, mert elvitte a szobájukba és feltette az ágyára (magasított ágy). pislogtunk erősen :D

ja, és szuper lett a cukor eredményem, jipííííí