hétvége az Apátságban

különleges élményben részesültünk, három napot töltöttünk Tihanyban. sosem voltam még ott, csak átutazóban. gyönyörű hely, főleg amikor még alig van ember a környéken. pénteken épp csak lézengett pár turista, az idő is változékony volt, így szinte minénk volt a környék :)
túráztunk a barátlakásokhoz, megnéztük a Levendulaházat, de ami felejthetetlen élmény volt, az az esti körbevezetés az Apátságban és a templomban. Még legkisebbünk is tátott szájjal csodálta és nem aludt el a végére sem.
vasárnap a misén is részt vettünk, ahol épp elsőáldozás ünnep volt. különleges volt számunkra, hisz reformátusok vagyunk, pár alkalommal voltunk csak katolikus templomban - leginkább esküvőn - a gyerekek pedig egyáltalán nem.
hazafelé útba ejtettük a csopaki vízimalmot is, ami sajnos épp nem működött, de így is részletes idegenvezetést kaptunk a malom részeiről, működéséről. nyáron újra visszajövünk majd, mert Vászolyon nyaralunk majd.

a hétvégét egy spontán programmal zártuk. Simonnal elmentünk Bérczesi Robi koncertjére a Szabadság térre. mostanában szinte állandóan Hiperkarmát hallgatok, olyan jó volt élőben is látni, hallani.

spontán programok

vagyis félig spontán, mert tegnap akartam nyakamba venni a várost, hogy megnézzem a Csáth Géza kiállítást a PIM-ben, de egyrészt zuhogott az eső (ez még nem lett volna akadály), másrészt hétfőn vannak zárva a múzeumok. így ma ütemeztem be a kultúrprogramot.
már tavaly is voltam itt, akkor a Balatoni nyár, Írófényképek az 1950-es, '60-as, '70-es évekből kiállítást láttam. szeretek néha egyedül bóklászni, moziba, vagy színházba menni, vagy kiállításon bogarászni.

délután pedig drága kamaszommal mentünk vásárolni. ne egyszerű dolog egy fiúval ruhát vásárolni, maximum akkor sikerül, ha tényleg muszáj és szorít a határidő. nincs mese, lassan jön a konfirmáció, ballagás.. így beszereztük az első zakót. igen fess lett a legény! :D

váratlan

mostanában többször csörrent meg a telefonom, ismeretlen szám a kijelzőn. általában az iskolából vagy az oviból keresnek. jobb esetben valamilyen verseny, vagy egyeztetés miatt, de néha váratlan balesetek is vannak. nyilván pont akkor, amikor épp nálam is halaszthatatlan feladat lenne éppen.
múlt héten is majdnem egyszerre szólalt meg a kapucsengő és a mobil. jött hozzám egy ismerős, közben pedig a tanárnőt hallgattam, amint elmeséli, hogy Ádám leesett a lépcsőn és érte kellene menni, mert nem tud ráállni a lábára. ismerőssel gyorsan megbeszéltük a legfontosabbakat és rohanás a sulihoz, onnan pedig a baleseti. nincs törés, "csak" bokaficam. napról napra próbálom átprogramozni az agyam, hogy 6 hétig most kissé jobban meg kell tervezni a hétköznapokat, mankós gyerek eljuttatása A-ból B-be, majd C-be végül haza és ezek kombinációi.
persze sosem jön jókor egy ilyen eset, de nemsokára nyolcadikos tánc, ráadásul legkisebbünk elment egy hétre "nyaralni" a nagyszülőkhöz, így lenne lehetőség a jövés-menésre. tudom, így is van, csak macerásabb.
persze nem is olyan rég volt, hogy Simon ugrott fel focinál, neki el is tört a lába, és gipszben volt, de úgy látszik ezek az élmények gyorsan halványulnak, mert elfelejtettem, hogy mennyi plusz munkával jár.

hétfő reggel újra ismeretlen hívás. a zeneiskolából hívtak, sajnos rossz hírünk van... jajj, belémhasít, mi van már megint. "Ma reggel Simon dobtanára, a kedves Gábor bácsi hirtelen meghalt." nem bírom felfogni, mi van??? azóta sem, nem akarom elhinni. Simonnak csak annyit mondtak, hogy elmarad az óra. hazajött hamarabb. nem akartam halogatni, gyorsan elmondtam, hogy miért nem tartotta meg az órát Gábor bácsi. sírtunk, aztán bevonult a szobájába. hallottam, mennyire megviseli.

fellélegeztünk

Végre megvolt az összes szóbeli. lezárult ez az időszak is, már csak várakoznunk kell az eredményig. egyszer talán leírom részletesen is.
Hullámzó volt ez az időszak, néha lazábban, néha görcsösebben készültünk, de jól összekovácsolt mindnyájunkat :)
Vannak emlékezetes momentumok, amikre jó szívvel emlékszem, a többin meg túl vagyunk :)
Az egyik legjobb délután az volt, amikor az írásbeli előtti pénteken, délben beültünk Ádival moziba és újra megnéztük a Bohemian Rhapsodyt :)

9 év után újra Lenny Kravitz

Tegnap este a három naggyal koncerten voltunk. Újra szenzációs élményben volt részünk. Tátott szájjal nézték, hallgatták Lennyt. És úgy, hogy ők is aktívan zenélnek még inkább beleélték magukat.
A teltházas aréna is fantasztikus látványt nyújtott. Ennyi embert még nem nagyon láttunk egyszerre.
Bízom benne, hogy örök élmény lett számukra is. Nekem másodszor is az volt :)

Kép és további képek innen.

lányos este

Egyetlen leánykám szépen lassan felcseperedik, és így új lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ahogy engem, úgy Őt is beszippantotta a színház és a könyvek varázslatos világa.
A héten újra kettesben mentünk színházba és megnéztük a Háború és békét.
Én már láttam pár hete az egyik Hugicámmal és teljesen levett a lábamról. Így nem kellett sokat győzködni, hogy újra megnézzem. És most is úgy jöttem ki, bármikor újra nézném.

Az utóbbi időben tényleg hetente voltam színházban. Igazán hálás vagyok, hogy van rá lehetőségem. Fantasztikus élményekkel lehetettem gazdagabb. És alig várom a következő előadást.

És a Hamletről még nem is írtam. Tval és Nagyfiúval hármasban néztük meg. Ütős darab, zseniális színészekkel. Nálam telitalálat volt. Szeretem a nem szokványos előadásokat és ez sok szempontból különleges volt.

creep

és ha már említettem a korábbi bejegyzésben, ki is teszem az aktuális kedvencet, ami az egyik darabban is elhangzott, nem is akárhogyan.

ezt a feldolgozást most találtam és nagyon megtetszett