kellene már irni, 10. napja vagyok már a "szanatóriumban". egyelőre bionytalan, hogy kiengednek-e. és pont ez a bizonytalanság teszi nehézzé. próbálok derüs maradni, de nem könnyü.
a gyerekeknek nem tudunk, nem merünk mondani semmit a hazamenetelről, pedig nagyon izgatja őket...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

2 megjegyzés:
jaj, nagyon sokat gondolok rád, rátok! jó, hogy írtál. kívánom, hogy mielőbb hazamehess!
en is sokat gondolok ratok! vigyazz magatokra!
Megjegyzés küldése