odakint ömlik az eső, sötétszürke az ég, amerre csak nézek. becsuktam az ablakokat is, mert már befelé is esik. Lukács és Virág -aki beteg, ezért itthon van- még alszik. csak a fiúkat sajnálom. ebben az időben itthon kellene maradni, társasozni, filmet nézni egy meleg dunyha alatt :)
T. tegnap rendben hazaért, hálát adok, hogy nem ma jönnek.
komótosan sikerült megreggelizni. vajas kifli, forró csoki. tudok élni, T. szerint.
ideje munkára fogni a termoszt. véget ért a nyár. azért remélem lesz még vénasszonyok nyara, reggeli csípős hideggel és napközbeni perzselő napsütéssel. október 4-re mindenképp, hogy gyönyörűséges esküvője lehessen kicsi hugicámnak.
minden évben eszembe jut az a néhány évvel ezelőtti ősz, amikor picik voltak az ikrek és Debrecenben voltunk. nagyokat sétáltunk, ködös, füstös levegőben. azt a hangulatot jajj, de szeretem.
és nosztalgiázok a tavalyi őszről is. egy éve ilyenkor kórházban pihentem. még most is élénken élnek bennem az élmények, egyszer meg is írom. érdekes tapasztalás volt, kicsit szürreális, mintha az egészet kívülről néztem volna, mintha nem is velem történt volna. most meg itt szuszog ez a kis csoda. jön-megy, pakol, gagyog, lépten-nyomon mosolyt csal az arcunkra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése