A hétvégén elutaztunk kettesben egy elcsendesedős hétvégére néhány gyülekezeti házaspárral. Igazi töltődés volt. A helyszín is csodás volt, a Ciszterci Nővérek Monostorában Kismaroson.
Az alábbi vers összefoglalja, mi mindenről gondolkodtunk közösen :)
Túrmezei Erzsébet:
A minden, az minden!
Minden gondomat
reád vethetem.
Nemcsak az
apró-cseprő gondokat,
a legnagyobbat is.
Nemcsak a
nagyokat, nehezeket,
a legkisebbet is!
Mert a minden, az
minden!
És minden
lehetséges, ha hiszek.
Lehetetlen,
megoldhatatlan,
elérhetetlen
nincsen!
Mert a minden, az
minden!
És Tebenned
mindenre van erőm.
Mindenre, sokra,
kevésre,
szűkölködésre és
bővölködésre...
testvérek terhét
vállamra vennem,
Teeléd vinnem!
Mert a minden, az
minden!
S mindenért hálát
adhatok.
Derűs napok, borús
napok,
örömök,
szenvedések...
Minden szereteted
fénye ragyog.
Mindet azért adod,
hogy cél felé
segítsen.
Mindért hálaéneket
mondhatok.
Mert a minden, az
minden!
2017. február 28., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése