2014. június 20., péntek

jó nekünk itt

számtalanszor hálát adtam már azért, hogy a Fasor közösségéhez tartozhatunk, immár több fronton is. első otthonunkhoz ez a templom volt a legközelebb, így el-eljárogattunk vasárnaponként. majd elköltöztünk más kerületbe, és igen ritkán jöttünk be. elkezdtük érezni a lelki töltekezés hiányát, és első gyerekünknek is szerettünk volna közösséget (amit én magam is pici koromtól megkaptam, hisz szüleimmel már akkor jártam ifibe :) és pont akkor indult el a gyülekezeti óvoda is, amikor Ádi ovis korba lépett. felvették, majd az ikrek is itt kezdhették meg az ovis éveket.
fél év után rájöttünk, hogy a napi bejárás és hazabuszozás nem tartható hosszú távon, jött a kertes ház gondolata, ami erősen kísértésbe ejtett, de végül meghiúsult, így nemhogy elhagytuk volna a Fasort, hanem sikerült szinte a tövébe költöznünk.
Ádi átballaghatott egy ismerős közegbe, az iskolába, ahol már otthonosan mozgott, ahol rengeteg ismerős volt. közben én is idekerültem munkatársnak, így sikerült sok-sok családdal megismerkedni, megbarátkozni.

mostanában jókat mosolygok azon, hogy az iskola környékén szinte folyamatosan köszöngetünk, hisz mindenki jó ismerős, mint egy kis falu. a gyerekek néha már unják is, hogy folyton leállok beszélgetni, mert mindenki megszólít pár mondat erejéig. jó látni a pár éve tanított ovisokat, akkori elsősöket. többen mind a mai napig odaszaladnak, ha találkozunk az udvaron.

vasárnap évzáró volt. maratoni hosszú, mégis élveztem, mert olyan volt, mint egy nagy családi összejövetel. az énekkar éneke, a ballagók műsora, a kitüntetett diákok büszkesége, meghatottsága, az igazgatói beszéd.
mindig megerősödik az érzés bennem, hogy jó helyen vannak a gyerekeink. olyan pedagógusok tanítják és nevelik őket, akikkel közös az értékrendünk. azt tapasztalom, hogy az egyéniségüknek megfelelően terelgetik őket. szerintem ez nagy ajándék.

jó volt vasárnap, összemosolyogni szülőkkel, örülni mások örömének (büszke szülőpárénak, az elpityeredő győztes kislányénak), kuncogva átvenni Virág helyett a bizit tanítónénitől.

tudom, hogy burokban vagyunk, tudom, hogy nem ez az általános. de jó lenne, hogy több ilyen hely lenne.

Nincsenek megjegyzések: