hála 3

milyen gyakran mondogattuk, hogy mindig tele van az összes hétvégénk, alig tudunk "csak úgy" pihenni, vagy kirándulni.
pedig a tavalyi évben mi is megszerettük a túrázást, nyáron és ősszel is eljutottunk egy-egy erdei sétára. és most, hogy olyan monotonok a hétköznapok, levegőn akkor vagyunk, ha 2-3 óránként szellőztetünk, vagy leszaladunk a boltba, esetleg megyünk egy kört biciklivel, most még inkább vágyunk ki a természetbe.
egy hónapja minden szombaton elindulunk és szebbnél szebb helyeket fedezünk fel. van időnk rá. nem vár itthon halaszthatatlan feladat. egy-két szendvics, alma, víz és már indulhatunk is töltekezni. annyira csodálatos a teremtett világ, minden fűszál, toboz, zubogó patak. hosszan sorolhatnám. sokszor meg is állok túra közben és csak csendben szemlélődök, hallgatom a neszeket. hálás vagyok, hogy tehetjük.

szerettünk volna kertes házat, télen keresgettünk is hetekig, de végül nem vágtunk bele. most nem bánjuk, jól van ez így, hogy nem most kell lakáscserével küzdeni. persze nagyon jól jönne a kert ebben a karanténban, de így legalább ki kell szakadnunk a városból. a ház előtt bepattanunk az autóba és meg sem állunk valami távoli erdőig.

persze ez így csalás, hisz nem #maradjotthon kompatibilis, de a hétköznapokban nagyon komolyan vesszük, hogy itthon vagyunk mindannyian. ennyi kimozdulás pedig kell a testünknek és a lelkünknek is. és igyekszünk olyan helyre menni, ahol nem találkozunk sok emberrel.